Minden ember életében már megtörtént ez a szomorú cselekmény, hogy egy ember megmomdta neki személyessen a szemébe nézve, vagy a legrosszabb esetben hívta, sms-be elküldte,...stb, hogy vége a kapcsolatuknak, mert...stb. Pedig bizzott benne, és már tervezték a közös jövöjüket is. És hopp, és kopp egyszere!

Ilyenkor az ember padlot fog, vagy nem, de nagyon rosszul esik neki, még sír is, és még összetörte a szívét és a lelkét is, és nem tud többet bizni egyetlen emberben sem már, és kb 1-2 honapig nem is akkar látni embereket, és nem is akar elmenni sehová, csak gondolkodik, kattog az agya, hogy vajon mit rontottam el, vagy miért lett vége ennek a szépen alakúló románcnak, de a választ igy sem, meg ug ysem kapja meg, találja meg, hiába probálja helyrehózni újból a kapcsolatát, a válasz (nem) mindig nem, és sokkal rosszabbul fogja érezni ezután önmagát. Kell a lélek meggyógyulásához idő, de a (jó)barátok is segíthetnek benne! Nekem a jóbarátaim segítettek mindig kihózni a bánatból, és visszahózni az életkedvemet, és köszönet ezért nekik!

Miután már jóbban lett az emberke, elkezdett szépen lassan az új élet útjára lépni, és szépen lassan bízni is az emberekben. Miután megtette már ezt a jelentőe előre lépést, már színte meg is gyógyult, de a régi szép emlékek még ott vannak a szívébe, és azokat ki nem törölheti soha senki az életéből, de erőssebb lett a lelke és a szíve, és tapasztaltabb is lett, mert megtanulta, hogy nem szabad teljessen megbízni az emberekben, hanem kell tartani egy kis távolságot is. Mivel az ember társas lény, kell neki egy társ is, és idővel azt meg is találja, akivel majd leélhetik a közös életüket jó hósszú évekig. 

Én csak azt tudom  mondani, vagyis írni minden megtőrtt lelkü és szívü embertársaimnak, a szakítás után hagyanak időt, hogy meggyógyuljon a lélek és a szív fájdalma, és aminek vége lett, annak legyen vége, mert már a második (ujra)kezdés, vagyis a megbocsátás lehet szerencsés kimenetelű, de lehet még rósszabb kimenetelű vég is. És nyugodtan lehet sírní, mert az megkönnyití a szív bánatát! A (jó)barátok meg mindig minden időben, és helyzetben velünk vannak, és nyugodtan lehet rájuk számítani bármikór, bármilyen helyzetben vagyunk is, én ezt tapaszalatból mondom, ja és az alkohol csak tompíntja csak a szakítás utáni fájdalmat,vagyis a hiányérzetett, és ott van utánna másnap a másnaposság érzés is, azaz két fájdalmat kaphatsz egy helyett, ugyhogy ez egy ideiglenes megoldás. Foglald el magadat valamivel, és igy egy kis ideig nem gondolsz rá, és idővel jóbban leszel.